Nagy utazás 1. nap – Milano

Minden évben vágyakozva tekintettünk a tenyésztő egyesület francia szakmai útjára, de sosem szántuk rá a pénzt, aminek egy épülő kisgazdaságban számos helye van. Legendákat hallottunk arról, milyen is a fajtánk hazája, milyen is a „francia vonal” a limousin fajtában. Ebben az évben a Somme de l’Elevage kiállítás keretein belül rendezték meg a francia limousin nemzeti bajnokságot, így ha valamit tudni akartunk a fajtánk legújabb eredményeiről, ott kellett lennünk. Utazásunkat tovább indokolta, hogy elszántam magam: francia bikát hozok a gazdaságunkba…

Így hát minden korábbi elvünket hátrahagyva – miszerint a garasokat az élére állítjuk a gazdaság folyamatos fejlesztésére – rászántuk magunkat az utazásra.

Buszunk Budapestről indult október 1-én hajnalban. Izgatottan szálltunk fel, hiszen rég nem utaztunk és Milano is szerepelt az érintett városok között. A hasznosat a kellemessel összekötő túrának ígérkezett ez a szakmai utazás 🙂

Milánóba rég el szerettem volna jutni. Lilla már járt ott, meséket zengett a dóm kapujáról, a fedett bevásárló utcáról. Érkezés után, a szállásról a busznyi magyar állattenyésztő, csordaszellemben Szűcs Marciék után eredt bevenni a várost.

A dómtérre jutva letaglózott a kivlágított Milánói Dóm nagysága. Hatalmas tömbje fölénk magasodott és faragványai liántömegként futották be falait. Szédítő volt belegondolni, milyen hatalmas munka és művészi tudás kellett ennek a templomnak a megépítéséhez.

A bronzból készült főkapu vagy tíz méteres magasságával és csodálatos gazdagságával elkápráztatott minket.

Persze azonnal körbejártuk az épületet kutatva Istennek azt a teremtményét, ami életünket alakítja nap mint nap: tehenet kerestünk a faragványok között 🙂 Na és aki keres, az talál!

Mikor az áhitat kicsit csillapodott, evilági dolgok kezdtek foglalkoztatni minket: valamit ennénk így késő este már. A bevásárló utcát céloztuk meg.

Végül a gyakorlott túrázók vezették a már megfogyatkozott csoportot egy étterembe, ahol éhesen vettük át az olasz nyelvű étlapokat… Még szerencse, hogy Szűcs Marci ügyvezetőnk olasz nyelven atyáskodott felettünk…

A tengeri herkentyűkből álló lakomához szakmai útmutatást is adott Marci, kihangsúlyozva a rák háthosszúság és az öt pár lábszerkezet megfelelő kialakításának tenyésztői nehézségeit 🙂

Másnap Milánót hátrahagyva az alpokon át folytattuk utunkat a francia Limoges városa felé.

Folytatás a második nappal… Irány Limoges!