Bemutatkozás
Budapesti környezetből, irodai, alkalmazotti mókuskerékből kiszakadva 2011 őszén alapítottuk a “Mozsi Major”-t.
Vállalkozásunk egy kísérlet arra, hogyan találhat vissza a városba szakadt ember a természethez és eleink tudásához.
Célunk olyan kultúrtáj létrehozása a legelőterületen, mely építő jellegű lehet a környezetre és a helyben élőkre nézve egyaránt… és persze olyan minőségi tenyész és hízóállatok nevelése, melyek exportképesek lehetnek, így megélhetést biztosítanak számunkra.
Limousin törzskönyvezett húsmarha tenyészet vagyunk, ahol gyönyörű természetes környezetben szabadtartásban nevelünk tenyészállatokat.
19 anyaállattal és egy tenyészbikával indultunk. 40 hektár használaton kívüli legelőterületet vontunk művelés alá, zöld beruházásként építettük ki a téli szállás karámrendszerét, a nyári legelők villanypásztor védelmét.
Egy régi ’82-es MTZ-vel és sok kézi munkával láttuk el a mindennapi feladatokat. Bár új traktorunk van már, még rengeteg fejlesztés vár ránk folyamatosan épülő gazdaságunkban.
29 hozzászólás
Koterle Krisztián
Sziasztok!
Szeretnék gratulálni a gazdasághoz,nagyon szépek az állatok!Mivel én is szeretnék egy szép egyöntetű állományt kialakítani lenne néhány kérdésem.Volt már kapcsolatotok szarvasmarhával vagy teljesen új volt nektek?Mi alapján választottatok fajtát,ha jól tudom a Limousine egy elég élénk marha,bár nagyon sok jó tulajdonsága van.Magam is fajtaválasztás előtt vagyok,jövő tavasszal vásárolnék 5-10 üszőt kezdésnek jelenleg ez a terv!Ha publikus,megkérdezhetem ti kitől szereztétek be a kezdő állományt?
Kívánok nektek sok sikert,sok egészséges borjút!
admin
Szia!
Köszönjük szépen a gratulációt és a hozzászólást is 🙂
Nekem agrármérnöki egyetemi végzettségem van, így elméletben jó rálátásom volt a fajtákra, illetve a marhatartásra. Gyakorlatom azonban semmi…
Úgy kezdtük a párommal az egészet, hogy 40 ha gondozatlan legelőterületet volt lehetőségünk művelés alá vonni. Erre lehetett alapozni. Mivel ha-ként egy anya + a szaporulat számítható legelőkihasználtságban, így tudtuk, nincs lehetőségünk nagy állomány kialakítására, ezért a minőségre törekedtünk.
Több tenyészetbe bejelentkeztünk és elmentünk meglátogatni őket. A gazdák tapasztalataiból próbáltuk összerakni a gyakorlati tudnivalókat az induló állományhoz. Úgy találtuk, hogy 40-50 anyás állományig 2 fő el tudja látni a tehenészet adta munkákat. Mivel ennél nagyobbra a legelőterületünk korlátozottsága miatt nem tudunk növekedni, nem számíthatunk nagy árbevételre a hízóalapanyag értékesítésből. Ebből következett, hogy fajtatiszta, pedigree-s állományt indítsunk, hogy a létszám elérése után a jobban fizető tenyészüsző értékesítésből szerezzünk jövedelmet. A két fő (a párom és én) adott volt, a 40 ha kijelölte az állományméretet, már csak fajtát kellett választani.
Ökonómiai szempontok szerint a leggazdaságosabb fajtát szerettem volna választani.
Az Angus rendkívül jó szaporasággal, könnyű elléssel és takarmányra igénytelenséggel rendelkezik, azonban kis testtömegű, így a választott borjak testtömege (ami az értékesítés alapja), kisebb árbevétellel kecsegtet. Angusnál az a jó, ha nagy az állomány.
A Charolais fajta nagyon „piacos” áru, rendkívül keresett és jól fizet a felvásárló, mert robosztus, gyorsan növő fajta, így a választott bikaborjak is nagyobb tömegűek. Azonabn a Charolais takarmányra igényesebb, nagyobb mennyiségű és jobb minőségű takarmányozást igényel épp a nagyobb növekedési erély miatt. A születő borjak testtömege is nagyobb a többi fajtánál, így a nehézellések száma is magasabb (bármit is állítson a fajta tenyésztő egyesülete…) és a borjak vérmérséklete is olyan, hogy pár napos koráig szinte fel kell pofozni, hogy szopja az anyja tőgyét. Sok esetben cumiztatni kell az első napokban… Az sem mindegy, hogy bamba jószágként könnyebb a borjakat ellopni mellőlük… felénk ez is szempont sajnos.
A Hereford nem épp piacosnak számító fajta, mert gyorsan faggyúsodik a húsa, így a felvásárlók nem keresik annyira.
A Magyartarka azonban már elgondolkodtatott minket. Egyrészt érzelmi okokból – mert hát ugye mégiscsak egy hazai fajtáról van szó – másrészt 2011-ben a tarka borjakat vitték mint a cukrot, és a fajta jó adottságokkal rendelkezik. Viszonylag könnyű ellő, közepes igényű, középkorán érő fajta (16-18 hónapos korban fedeztethető). Erős csontozatú, így sok hús „pakolható” rá, mutatósak a bikaborjaik. Azonabn tenyészüsző értékesítés szempontjából már nem annyira közkedvelt, így inkább jó árutermelő (hízóalapanyag) fajtának mondanám.
A „divatirányzatokat” nem említem (pl: Blonde d’ Aquitaine, Kék-Belga stb…) mert azok keresztezésre, árutermelésre kiváló fajták, de szín állomány tartására nem láttam benne fantáziát.
Így jutottunk el a Limousin fajtához.
Különlegessége, hogy minden életkortban vágásérett, kiváló húskihozatallal, mert vékony csontú, jól izmolt fajta.
Rendkívül könnyen ellő, a borjak kis súllyal születnek (volt olyan marhatartó ismerős, aki azt hitte, fejletlen a borjú, mikor meglátta a szülőcsatornában a lábakat), de nagyon elevenek: egy órával a világrajövetel után majd feldönti az anyját, úgy szopja a tőgyet 🙂 Ugyanilyen erőteljesen növekednek, 6 hónapos választási súlyuk – bár a Charolais-tól kissé elmarad – 220-230 kg úgy, hogy abrakot nem láttak, csak tejet szoptak. Színe és húskihozatala miatt mind a bikaborjak, mint a tenyészüszők nagyon piacosak. Bármennyit el tudnánk adni belőlük – persze mindig változik, hogy mennyiért…
A Limousin fajta az Angusnál igényesebb a takarmányra és nagyobb mennyiséget is vesz fel, de sokkal kisebb igényű a Charolais-nál, Blonde-nál, még a Magyartarkánál is!
Mi is találkoztunk olyan rémhírekkel: nehogy Limousin-nal kezdjünk, mert az megeszi az embert, teljesen bolond, megtapos, ha a borja közelébe megyünk, és lehetetlen orvosilag kezelni, mert infaktust kap, ha beszorítják, stb…
Ebből annyi igaz, hogy nagy állományban tartva, részeges gondozókkal, kiabálva, ütlegelve, kutyáztatva tényleg elvadulhat rendesen. Mi kis állományt tartunk és próbáljuk idomítani őket a könnyen kezelhetőség érdekében (lásd az üszőnevelésről szóló írásom). Sosem tapasztaltuk, hogy velünk szemben agresszívek lennének – persze az egy-két napos borjak mellett figyelni kell az anyákra, de hát az is szempont, hogy jó anya legyen, vigyázzon a borjára nem? Sosem ütlegeljük őket, nem hajtjuk kutyákkal. Mivel kötetlen tartásban vannak, szükséges olyan kezelő karámrendszer kiépítése, melybe beszoríthatók, hogy az orvosi vizsgálatok, esetleges ellés segítés elvégezhető legyen (bár ellésnél sosem kellett még beszorítani egyiket sem, mindig odaengedtek, ha segítségre volt szükségük).
Én azt javaslom, hogy kezdő állományként 15 üszővel kezdj. Ne vemhes üszővel, hanem 1,5 éves szűzüszőkkel, és ősszel hozd el magadhoz őket. Egy telet takarmányozd, gondozd az állatokat, így hozzád idomulnak, és Te is megismered őket. Fontos, hogy a bikát is ősszel hozd el, és külön bikaszálláson gondozd egy telet. Így ő is hozzád szokik. A mi bikánk idegeneknek nekimegy, de én felülök a hátára. Nem mindegy ez ha az 1 tonnás bika szembejön a szabad legelőn…
15 üsző alatt csak hobby kategória a marhatartás, nem halad előre az állomány. Bikát azért jobb tartani, mert jobban vemhesülnek az állatok tőle, mint az inszeminálásnál.
Huhh… kicsit sokat írtam…
Javaslom, ha van időd, gyere le hozzánk, és szívesen elmondjuk amit eddig tapasztaltunk, illetve élőben láthatod a rendszert, amit felépítettünk eddig…
Jó ha elmész több tenyésztőhöz, meghallgatsz sok mindenkit.
Jah és azt a fajtát válaszd, ami Neked tetszik, mert Te fogod nézegetni évtizedekig 🙂
Üdv,
Mozsi
Boldog Boci Tanya
Köszi az Írást tanulságos, és igaz, rendes tőletek hogy megosztjátok a tapasztalataitokat. Én magyar tarkát tartok, hasonló körülmények között extenzíven 20ha-os legelőn 24 tehénnel. Most értékesítem az első borjakat. A tehenek nagyon szelídek simán oda lehet menni a napos borjúhoz is, a borjak vitálisak, és jól nőnek. Születtek Blond F1-es borjak is, azok kb. 15%-al gyorsabban nőnek mint a tiszta magyar tarkák, viszont a borjakra nagyon oda kell figyelni, mert nem mindegyik találja a tőgyet, szerintem 15% extra tömegért ez vállalható többletmunka. Egyébként a Blond bika nagyon barátságos, nem veszélyes. Ez nekem azért nagyon fontos, mert télen kézi erővel görgetem a szénabálát a teheneknek, és úgy döntöm rá a szénabála etetőt. Ilyenkor az állatok is ott vannak, és nyugodtan megvárják hogy befejezzem, nem jönnek nekem.
Mozsi
Szia! Igen, mi is így kezdtük, hogy a bálákat kézzel gurítottuk. Esős, saras télen, ha nem akarjuk az udvarukat feljárni traktorral, akkor most is gurítunk. Nálunk a tenyészállat előállítás miatt nagyon fontos, hogy szelídek legyenek az állatok. Mindenki szelíd, kezes tenyészbikát szeretne. Nálunk idén volt olyan, hogy a borjak közel fele valamiért nem találta a tőgyet, így eléggé munkás volt a tavasz. De 100%-os vemhesülés után 100%-os ellés produkáltak a teheneink, a sok munkának köszönhetően pedig 100%-os választás is lesz. Ezért megéri a kínlódás az anyák alatt 🙂 Nehéz ellésetek nem volt a Blond bika miatt?
Kovács László
Sziasztok,
mindenek előtt engedjétek meg, hogy gratuláljak mind a tenyészethez mind a színvonalas honlaphoz. Órákra kötött le 🙂
Minden képről és szavatokról sugárzik az állat szeretete és az alázatosság. Nagyon sok sikert kívánok Nektek!
Egy kérdést is feltennék: ismeritek az Aubrac fajtát?
Tart valaki Magyarországon. Én láttam őket Franciaországban és elvarázsoltak. Itthon semmit sem találok róluk, pedig belevágnék a tartásukba.
Üdv
Laci
Tarsoly Tibor
Sziasztok!
Nagyon szeretnék gratulálni Nektek,csodállatos amit,és ahogy csináltok,minden elismerésem!Fantasztikus a honlap is,már kétszer végig olvastam,annyira élvezetes!!Szeretné segítséget kérni Tőletek.Irtátok,hogy 40ha területen gazdálkodtok.Erről a 40ha-terület egy részéről gyüjtitek a téli takarmánynak a szénát,vagy az plussz kaszálló terület?Mi is nekifogtun egy tényleg mini Boci telepnek hobbi szinten(Ha egyszer tudunk találkozni ezt azért kifejteném).Szóval 1.2ha terület lesz bevetve Savanna fümag keverékkel.Csak azt nem tudjuk,ez hány Tehén+szaporulatot bír el.Csak legelő lenne,kaszálló másutt van.Tudom ez sok mindentől függ,de egy viszonyszám azért biztosan van.Most így ránézésre hihetetlennek tűnik,hogy 1tehén+szaporulat/ha.Ez olvastam.Nem tudom elképzelni,hogy le bír ennyit legelni egy Boci+a kicsinye..Tudjuk majd a területet pár ha-ral bőíteni,most kezdésnek ennyi van.Az első Bocikat 2018-őszén szeretnénk megvenni,remélem Tőletek!További jó munkát,sok sikert és örömet kívánok!
Sziasztok
Tibi
Mozsi
Szia Tibi!
Köszönjük szépen a méltatást, igazán jól esik 🙂
A 40ha terület csak legeltetési célt szolgál. Szénát 10ha kaszálóról + 3,5 ha lucernaföldről gyűjtünk be, és ezt még bővíteni szeretnénk. Adott még 14ha szántóterületünk és egy bérelt 9ha szántó. Idővel ezeket a szántó területeket is lucerna és fűkeverékkel be szeretnénk vetni és kaszálónak használni.
Bizony-bizony 1 tehén+szaporulatát bírja el egy ha terület. Ha mélyebb terület, ami nyáron nem ég ki, vagy nem N érzékeny, vagyis intenzív gyepgazdálkodást tudsz rajta folytatni, akkor 2-3 tehén/ha a mérce. Ha nincs legelőterületed, akkor egész évben takarmányoznod kell. Lehet úgy is, csak nagyon drága és nagy az üzem és gépigénye. Ebben az esetben át kellene gondolni, hogy tényleg a tenyésztés-e a jó irány Nektek. Ilyenkor szoktam javasolni a magyartarka fajta tartását, kettőshasznúként. Azaz ha kereskedelmi szempontból jó a telephely elhelyezkedése (nagyváros közelsége, nagy átmenő forgalom, forgalmas út mentén) akkor érdemes elgondolkodni a tejfeldolgozáson, sajt, joghurt gyártáson. Ha üsző borjú születik, tejelő lesz, ha bika, akkor a felesleges tejen + kis abrakon, szénán 300kg-ig nevelhető és hízóba eladható.
Nagyon örülnénk, ha vevőink lennétek, de a limousinnak legelőre volna szüksége és 1,2 ha gyepterülettel nem lenne igazán gazdaságos az üzemméret. Hobby-tehénként a jersey fajtát ajánlanám, kis területigénye és kis mérete miatt. Kiváló tejet ad, bőségesen ellát egy családot egészséges tejtermékekkel.
Természetesen szivesen látunk benneteket a majorban!
Üdvözlettel,
Mozsi
Tarsoly Tibor
Sziasztok!
Nagyon köszönöm a válaszotokat!Hát,reménykedtem hogy kicsit több max 5 Bociig elmehetünk,de ha nem,akkor nem,meg van értve.Neki kell hasalni a többi birtok megszerzésének is.Viszonylag dombos terület,valóban a fűhozam gond lehet.Ha megoldható lenne,Januárban,vagy Februárban azért meglátogatnánk benneteket ha nem gond!
Mégegyszer köszönöm a választ!További sok sikert Nektek!
Tibi
Mozsi
Szívesen látunk 🙂
Budai Andrea
Kedves Mozsi!
Nem tudom látható lesz-e még a hozzászólásom, hiszen 6-7 évvel ezelőtti a bejegyzés, de én csak most olvastam. Én is szeretnék gratulálni Nektek! Fantasztikus doldogba fogtatok! Az irányban szeretnék érdeklődni, hogy amint itt írtad, hobby tenyésztésnek a Jersey-t ajánlanád, ha csak tejnek, tejtermékeknek szeretné valaki. Mi pont ilyet keresnénk, de nem igazán találok. Esetleg nem tudsz ajánlani valakit, akinek lenne? Köszönöm előre is!
Üdvözlettel;
Andi
Dovigyel László
Sziasztok. Gratulálok az állományhoz. Minden portálon követem munkásságotokat. Én is most kezdeném el a marha tartást. Kisebb volumenű beruházásra futotta jelenleg. Két anyaállatot vettem egy sarolé és egy magyartarka tehén személyében. Mindkettő limuzinnal van rakatva. Mindenképpen kimondott fajtát akarok tartani nem keresztezett állományt, de ezeken kitanulni az induló dolgokat szerintem jó lesz. Sarolé vagy limuzin fajtákban gondolkodom. Sarolé a viszonylag gyorsan hízó állatok miatt nyerő lenne. A limuzinról sok dolgot interneten nem igen találtam. Esetleg személyes tapasztalataid szívesen fogadnám melyik is lenne a jobb választás. Előre is köszönöm.
Mozsi
Kedves László!
Köszönjük a kedves szavaid. Leginkább azt javaslom, hogy nézd végig a „Mozsi műsor” menüpont alatti adásokat. A fajtaválasztással foglalkozó adást különösen ajánlanám figyelmedbe. A limousinról annál többet nem igen lehet elmondani, de végülis az egész műsorsorozat a limousin fajta tartásáról, és személyes tapasztalataimról szól.
Szabados Péter
Üdvözöllek Benneteket.
Már vagy két órája az oldalatokat olvasom , nézem a videóitokat és egyszerűen le vagyok nyűgözve amit csináltok. Fantasztikus és csodálatos amit és ahogyan csináltok.
Teljes mértékben oktatható és tanítható ahogyan művelitek ezt a „tudományt”.
Én civil vagyok, de érthető, tanulható minden amit csináltok.
Gratulálok és továbbra is sok sikert kívánok Nektek.
Mozsi
Köszönjük szépen 🙂
Kifejezetten ez volt a célunk, hogy egyszerű, érthető módon próbáljunk segíteni a kezdő marhatartóknak.
Örülünk, hogy „civilként” is élvezetes a „tananyag” 🙂
Pintér János
Tisztelt Mozsgai úr !
Én Pintér János vagyok, egy budapesti lakos, kinek esze ágában sincs állattartással foglalkozni, viszont nagyon érdeklődő vagyok, és szinte az összes Mozsi Majorral kapcsolatos (…ld.: a baloldali barna menüsort) anyagot megnéztem. Sőt, hétvégi programjaimhoz tartozik (…feleségem nagy derültségére), hogy a Mozsi Major műsorait nézem.
Imádom az állatokat, képes vagyon órákon keresztül nézegetni őket, hogy milyen gyönyörűek. Különösen kíváncsian és elcsodálkozva, nem tagadom, kicsit együgyűen nézem, hogy (…nekem mint embereknek, ragadozóknak, ill. ahogy szokták mondani mindenevőnek), abból a silány étrendből, amit a növényevők esznek, miként és hogyan lehet ezt a csodálatos testet felépíteni (…a lovak ugye és a marhák). No de, ezen a blődségen túllépve, lenne egy-két kérdésem, mint érdeklődőnek.
1.) Hova lett Roland, amelyet egy időben Ön megtartott (…miért?), sőt tenyésztésbe is állított, és miért kellette eladni, és meddig volt a Mozsi Major lakója? Konkrétan, miért kellett Marcira cserélni?
2.) Bár sejtem, hogy ennek genetikai okai vannak, miért vásárol Francia országból bikát? Erről nem beszélt még egy szót sem.
3.) Gyakorlatilag szinte semmit nem ír a leválasztás mentéről (…egyetlen esetben írt erről egyetlen szót, hogy az egyik állat „lebőgése” leválasztás után). A kérdés ezzel kapcsolatban, hogy mennyire veti vissza a leválasztott állatot, az, hogy az anyjától elválasztják, ill. az anyát ez ennyire veti ez vissza?
Marad-e később kapcsolat a szétválasztott állatok (…anyatehén és borja) között, ha találkoznak valahol egymással? Megfigyelt-e ilyen kötödés a későbbiekben?
Még van/lesz egyéb kérésem is, de egyelőre annyi bőven elég lesz.
Mozsi
Tisztelt Pintér Úr!
Nagyon köszönjük érdeklődését.
Az elmúlt években úgy alakult, hogy a közösségi média felé irányult a jelenlétünk, ezért bizonyos információk nem találhatók meg itt a honlapon.
Napi cikkeink, fotóink a http://www.fb.com/MozsisRanch címen követhetők.
A kérdéseire a válaszaink a következők:
1. Mint törzstenyészet, különösen vigyáznunk kell a rokontenyésztés elkerülésére, így apaállatainkat más tenyészetekből vásároljuk. Roland mellé így kevés anyát tudtunk beállítani. Amiatt tartottuk meg két éves koráig, hogy kiállításokon be tudjuk mutatni a tenyésztői munkánk eredményét. Roland Szeged közelében, Dócon egy családi gazdaságban, szerető környezetben éli boldog életét.
2. A limousin fajta, francia húsmarha fajta. Franciaországban tenyésztették ki a fajtát, így a legerősebb genetikai bázissal ott rendelkeznek. Mivel nagyon vigyáznak a genetikai előnyükre a világgal szemben, a legértékesebb tenyészállatokat is ott találjuk.
Marcit a francia nemzeti bajnokságon választottuk ki.
3. A borjakat el kell választani az anyatejtől egy idő után, hogy az anya pihenni, regenerálódni tudjon a köcetkező borjú előtt.
Tehát az anyák pár nap bőgés után rájönnek, hogy nekik így jobb, boci nélkül. Pár nap alatt el is apad a tejük. A borjak is pár napig, max egy hétig bőgnek az anyjuk után, aztán szépen átállnak a szilárd takarmányra, melyet már úgyis fogyasztottak az anyatej mellett. A “lebőgés” mértéke a tartási körülményektől és a takarmányozástól függ.
Az egy hosszas, külön cikket érdemlő téma.
Igen, mivel az üszőkből mindig tartunk meg, találkoznak a későbbiekben és általában anya-lánya együtt legel, együtt fekszik, sőt van olyan, hogy együtt ellik és szoptat.
Amennyiben lesz kérdése még, nyugodtan tegye fel, örülni fogunk neki.
Pintér János
Tisztelt Mozsgai úr!
Ismét jelentkezem kérdéseimmel.
1. Megnéztem, láttam a Facebookon azt az Ön által készített listát, amelyen a tenyészbikák között az anyateheneket szétosztották. Látom, hogy Marcira nagyjából kétszer annyi tehén jutott, mint Pullóra. És Ottónak is jutott egy pár tehén, valamint hírként közölte, hogy Ottó apa lett. Tehát, a rendelkezésre álló anyaállományt három bika között osztották el, …érdekes (…több kérdést felvető) arányban.
Ezzel kapcsolatban, két kérdésem is van.
• Lassan Pullót is el kell majd adniuk, hasonlóan Apollóhoz, mert a saját lányaival nyilvánvalóan nem fedeztethető? …Mert azt nem hiszem, hogy a Marci kétszer akkora teljesítményre képes, mint a Pulló. Ennek nyilvánvalóan oka van. Mi áll ennek a hátterében, …mik az okok?
• Az Ottóval ugyan az a helyzet, mint a Rolanddal kapcsolatban volt a helyzet? Csak átmenetileg tartják meg? Mert nála szintén fennállhat (…így van-e ?) az a helyzet, hogy szinte minden tehén valamilyen ágon a rokona (…a testvére, vagy féltestvére). Ha jó emlékszem, csak négy tehenet kapott csak, és az érdekesség itt, hogy a Szépség hozzá tartozik. Miért?
• Nem tudok kiakadni az elválasztás témájától.
o Első kérdés: Az egészség ügyi folyosóval választják szét őket az anyáktól, valamint a növendék állatokat, nemeket, kisbikákat, üszőket egymástól, vagy valamilyen más módszerrel?
o Az elválasztás (…nincs többé tej) mennyire veti vissza az álltokat?
o A bikák, vagy az üszők viselik el könnyebben az elválasztást? …Vagy ez inkább az egyedek speciális viselkedésének függvénye?
o Az anyatehenek nem betegszenek meg attól (…tőgy gyulladás pld.), hogy nem szopik többé a borjú. Különösen azért, mert az elválasztott borjak már nagyok, és naponta nyilvánvalóan nagy sokat, nagy mennyiséget szopnak. A tej elapadása, a tőgy visszafejlődése hogyan történik, nincs ebből lebetegedés, állatorvosi ügy?
Hát most ennyi lenne.
…Később lesz még kérdésem. Most nem terhelem tovább. …Csak apránként.
Előre is köszönöm a válaszokat.
Budapest, 2020.05.09.
Pintér János
Pintér János
Tisztelt Mozsgai úr!
Rossz helyen teszem fel a kérdéseimet, vagy nem ér rá ? Mert nekem nem sürgős, ha kell, türelemmel várok. Igazán nem sürgetem.
De 2020.05.09-én tettem fel kérdéseimet, ma 13-a van.
Lehet, hogy teljesen átköltözött a honlapról a Facebookra és én rossz helyen kérdezek?
Tisztelettel:
Budapest, 2020.05.13.
Pintér János
Mozsi
Tisztelt Pintér Úr!
Elnézést, de – mint működő, valódi gazdaság – sokszor korlátozott az időnk a válaszokra. A FB egy jóval interaktívabb felület, ott azonnali válaszra is van lehetőségem, akár a traktorban ülve. Másrészt ezekben a kérdésekben hosszas leírásokkal tudnék válaszolni, Most a szénakészítés szezonja van, így olyn napok is vannak, mikor 24 órát dolgozunk a 24-ből.
A válaszok:
A lista megtévesztő kicsit, a válogatást segíti, nem az apákat tükrözi. Marci alá kerül 10db inszeminátorral vemhesített anya. Azért Marcihoz lettek sorolva, mert Pullo lányai. Ha véletlenül nem sikerült a termékenyítés, vagy korai vetélés fordulna elő, akkor Marci fogja termékenyíteni őket. Ilyen esetben nem lenne szerencsés ha az apjuk, Pullo vemhesítené őket. Emiatt tűnik úgy, hogy Marci több tehenet kapott termékenyítésre. Valójában kb ugyanannyit.
Ottóval igen, ugyanaz a helyzet, mint Rolanddal volt. Kiállításra neveltük Ottót, azonban a vírushelyzet miatt elmaradtak idén a kiállítások. Ezért csak „játszani” kapott teheneket. Jövőre a kiállítási szezont követően Ottó értékesítésre kerül.
Az elválasztásról:
o Igen, a folyosóban válogatjuk szét őket. Van jobb módzser is, de mi egy menetben féregtelenítjük és mérlegeljük egyedileg a borjakat és az anyákat is.
o Egyedfüggő. A nagy tejű tehenek borjai nehezebben viselik a váltást.
o Egyedektől függ.
o Mivel 7-8 hónapos korban választjuk le a borjakat az anyákról, az anyáknak inkább megkönnyebbülés a tej szempontjából. Semmi probléma nélkül váltanak a szárazonálló szakaszba.
Köszönöm türelmét!
Napi szintű információkat a FB oldalunkon szerezhet rólunk. Mivel minden munkafolyamatot felteszünk, szépen össze tud állni a kép egy állattartó gazdaság szezonális és állandó munkáiról.
Üdvözlettel,
Mozsikövetőinknek
Pintér János
Tisztelt Mozsgai Úr !
Azért írok Önnek itt megint, a honlapon (…és a válaszra türelemmel várni fogok, és nem sürgetem, teljesen tisztában vagyok azzal, és tudom jól, hogy sok a dolga), mert én (tudatos okokból) nem vagyok fenn a Facebookon.
No meg ott egy – egy mondatot lehet csak odabökni, nekem meg mélyebb, és lényegibb kérdéseim vannak.
Most leírom Önnek (…ezt az előző két levelemben még nem tettem meg, …nem volt időszerű), hogy annak, hogy ilyen fokon és ilyen mélységben érdeklődök az Önök tevékenysége iránt, annak két nyomós oka van.
1. Én ugyan most már 65 éves nyugdíjas vagyok, de gyerekként Nagyapáméknál, egy Téseny nevű kis faluban (…kb. 40 km-re a Jugoszláv határtól, és kb. 25 km-re Pécstől, Baranyában) nyaraltam rendszeresen 7 éves koromtól, kb. 14 éves koromig. …Persze amikor már nagyfiú lettem, és amikor már a haverok is voltak, valamint mert keményen dolgoztam akkor azon, hogy élsportoló legyek (…ami végül is nem sikerül), akkor már nem voltam hajlandó többé két hónapra lemenni hozzájuk.
Azonban, így viszont én mindent láttam, ami vidéken, faluhelyen, az állatok körül történik (…különös tekintettel arra, hogy Nagybátyám TSZ lovaskocsis volt). A Nagyapám, pedig egy, …az akkori sajátosságoknak megfelelő…, állattenyésztő volt. Ami azt jelenti, hogy az 1970-es években, amikor már az inszeminálás volt az általános, és a menő, az öreg egyike volt annak a mindössze országosan négy ( ! ) magyar magángazdának, akik tenyészbikát nevelhettek még, …később ezt is megszüntették. És a falusi többi parasztember nagy tiszteletére (…és nem irigységére !!!), kb. dupla-, háromszoros áron adhatta el azokat, és nem hízott bikaként, mint a többiek.
Szóval én pesti gyerekként láttam, marha inszeminálást, igazi ló fedeztetést, ló-, valamint disznó herélést, sőt miskárolást is (…ekkor a göbék ivartalanítását ott így hívták), azután láttam még igazi leszúrós disznó ölést. No meg kutyák, macskák párzását is láthattam, nem beszélve a baromfiudvar kakasának ciceréléséről.
Akkor ott a faluban élt akkor még vagy 200 család, mindenki állatokkal, és akkor még volt gulya is, tenyészbikával. (…Ha folyattak az öreg tehenei, akkor Ő nem is engedte ki azokat, mert azokat Ö mindig inszemináltatta, …ott a faluban-, mondta-, rajta kívül senki nem figyelt a beltenyészetre), és volt konda is tenyészkanokkal.
A Nagyanyám volt pedig a faluban a tejkezelő. Ő gyűjtötte össze a „csarnokban” este a lefejt tejet.
Tehát, mindent láttam és mindennel tisztában voltam. Volt mindig aranyos, érdes-nyelvű kisborjú is, néha több is, valamint malacok is szép számmal, amiből süldőként mindig eladtak a vásárban sokat, a maradottakat pedig ivartalanították és hízónak befogták (…utána már nem is mehettek ki ezek a hízók a csordával).
Sőt, az öregnek volt 200 négyszögöl szőlője is, fele fehér-, a fele meg kék szőlővel telepítve (…így szüretelhettem is, és igazi betonkádban kevert rézgáliccal permetezhettem is.)
2. A másik, szempont az, hogy én végig jártam azt, amiből Önnek volt bátorsága kiszállni. Elég magas beosztásokat töltöttem be (…több ízben multinacionális cégeknél is), de most már bevallom, soha nem voltam önfeledten boldog. Éjjel nappal dolgoztam, nem számított a családom sem, és nem volt soha szabadidőm, semmi…, csak a megfelelés kényszere, …de hiszen Ön tudja jól, hogy ez hogyan megy.
De nekem Önnel ellentétben, nem volt bátorságom kilépni abból az értelmetlen taposómalomból, …de mondhatok mókuskereket is, amibe belekerültem, pedig egyszer még másfél évig munkanélküli is voltam (…némi régebben felhalmozott vagyonnal). Igen kimondom, …én gyáva voltam.
Tehát, én Önt, és párját, Lillát, nem azért tisztelem, mert szépek az állataik (…mert nem is szépek, hanem gyönyörűek), hiszen más gazdánál is vannak szép állatok, …már bocsánat, …hanem azért a bátorságért, ami az élete 0-ról való újra kezdéshez kellett !!! Egyszer csak kilépett a komfort zónájából, egy megfelelő partnerrel-, társsal az oldalán, és bele mert vágni. Most már persze egyenesben van. Nagyon megérdemli.
Akit meg így szeretnek, körül rajonganak az állatai, mint Önöket, annak minden perce boldogsággal telik, ez messziről látható is Önökön.
Nos tehát, ezen két ok miatt érdekel az Önök tevékenysége, és mély tisztelettel figyelem Önöket.
No de vannak megint kérdéseim is.
1.) Nyilván van valami oka annak, hogy Dorisz valamiért különleges elbánásban részesül. Azt látom, hogy mint egy kiskutya a gazdájához, messziről fut Lillához, amint meghallja a nevét. Miért különleges Dorisz ? És miért nem beszélnek róla továbbá egy szót sem, …csak a videó van róla szöveg nélkül.
2.) Ön többször is azt nyilatkozza, hogy 40 anyatehénnel dolgozik, de ötvennel akar (…egy ízben hatvanat is mondott már). …És most már simán felmehetne ötvenig. Nem tette ezt meg eddig. Végig néztem az előadását a gazdasági számításoktól (…amikor a bálázógép oldalára írt) és ezért kérdezem:
Annak, hogy eddig nem vitte fel az anyatehenek számát 40-ről – 50-re, vagy 60-ra, annak az az oka, hogy valahol (…számított menekülési utak ugye) nem érte meg ez a lépés ? Mindig el kellett adnia az üszőket ? Mi itt a fő ok, hiszen a három bika 60 tehenet simán elbírna ? Még akkor is, ha Ottó csak átmenetileg, „játszásra” van Önöknél.
Nos, most egyelőre csak ennyi.
És nem leszek türelmetlen, ha csak két hét múlva válaszol. Én ráérek.
Tisztelettel:
Budapest, 2020.05.20.
Pintér János
Mozsi
Tisztelt Pintér Úr!
A kérdéseire a válasz a következő:
1. Doriszt kiállításra neveltük. Mivel hamar megtanulta a nevét és jól hallgatott rá, különösen kedvelt állatunk lett. Azonban beruházásra volt szükségünk (gépbeszerzések) és Dorisz évfolyamának minden tagját tenyészüszőként értékesítettük. Így Dorisz kikerült a tenyészetünkből.
2. Több okból kerül ki állat a tenyészetből. A gazdasági kényszer csak egy a sok közül. Állategészségügyi okból és tenyésztési szempontból is kikerülnek állatok. Például minden tavasszal és ősszel inszeminátorral vizsgáltatjuk át az állatainkat. Így kiszűrhetők az ivarszervi problémás egyedek. Orvosi kezelést kapnak, majd ha az sem segít rajtuk, értékesítésre kerülnek vágásra. Tenyésztési szempontból pedig a gyengébb borjakat adók, nehezebben ellők, idegesebb állatok, nem a tenyésztési irányvonalba illő egyedek szintén szelektálásra kerülnek annak érdekében, hogy a legjobb teljesítményt nyújtó egyedek képezzék a tenyészállományt. Így lassú az előrehaladás. Volt olyan évünk is, amikor olyan túlsúlyban voltak a születő bikák, hogy nem tudtunk érdemben növekedni az anyaállománnyal. Harmadrészt egy megszülető üszőborjú a limousin fajtában csak három éves korában ad borjat először, akkor válik anyává. 2011-ben indultunk 15 db másfél éves üszővel. Innen lehet számolni…
Köszönöm a kérdéseit, írjon nyugodtan, amint tudok, válaszolok.
Üdvözlettel.
Pintér János
Tisztelt Mozsgai úr !
Köszönöm szépen a válaszát.
Sajnálom, hogy el kellett adniuk Doriszt, de nyilvánvaló, hogy egy korosztályból nem lehet egyetlen állatot megtartani, no meg a kiállítások is elmaradtak idén tavasszal a vírus miatt, így nem volt értelme megtartásának, …ha jól értettem ?
Rátérek a kérdéseimre.
1.) 2020 tavaszán mi lett/van Ottóval, hiszen a kiállítások elmaradása az Ő helyzetét is érinthette (…hasonlóan Rolandhoz), így van ez, vagy Őt ennek ellenére megtartják ?
2.) Mi történt Kristóffal ? Írta, hogy megsérült. Az egyik ÜSTV-és mérlegelésen még láthatóan egészséges volt, és gyönyörű szép állapotban volt. Méltán lett volna tenyészbika.
3.) Az egyik videón végig ment az ÜSTV-és állományon, és bemutatta a 2019-es nevelt növendék kisbikákat név szerint. Egy esetben rámutatott egyikre (…neki nem is volt neve), és azt mondta, hogy Ő hízó bika, csak egyelőre még itt van a többi között. Ezzel kapcsolatban kérdésem kettős.
Az első: mi alapján nem lesz valamelyik állatból tenyészállat ? Lemaradt a ÜSTV-ben ? Nem szép ? Ezekről az állatokról mondta, hogy van selejt borjú ? Mitől selejt egy borjú ?
Második kérdésem: mi van/lesz a selejt borjukkal (…mert nyilvánvalóan nem érdemes azokat sokáig tartani, etetni egy tenyész állományon belül tartani, …jól értem) ? Milyen korban adják el Őket vágásra, és hova ?
4.) Az egyik lesántult állat esetében azt mondta, hogy ezt az állatot nem volt célszerű ezzel a sérüléssel tovább kínozni, gyógykezeltetni, és tartani Őt. Majd azt mondta, hogy ez az állat házi vágásra került. Be is mutatta vágás után, hogy milyen súlyos volt ez a sérülés.
Ki vágja le Őket ? Ön ? És hol ? A tenyésztelepen belül, vagy elviszik máshová, a többiektől távol ? És mit csinálnak a hússal, eladják, vagy megtartják és maguk fogyasztják el ?
5.) Utolsó kérdésem.
Önök mikor, és mi alapján körmölnek ? Az állatok kora alapján, egyéni okból, a szükségesség alapján, vagy évszaktól függően (…a téli behajtás után, esetleg a tavaszi kihajtás előtt) ? Esetleg más alkalomból, mondjuk alkalomadtán, állat egyedenként döntenek erről, hiszen ehhez ezzel foglalkozó szakembert kell hívni, esetleg már ezt is Önök végzik ?
Különösen érdekes ez a téma a hatalmas bikák esetében, hiszen náluk aztán különösen fontos (…ugye, jól látom ?) a hibátlan, egészséges pata megléte, állapota ?
Válaszát előre is köszönöm szépen.
Budapest, 2020.06.06.
Pintér János
Pintér János
Tisztelt Mozsgai úr !
Elnézését kérem, de meg kell kérdeznem, hogy a nekem való válaszolást direkt hagyja ki ?
Egyik válaszában arra biztatott, hogy tegyek fel új kérdéseket, viszont a legutóbbi kérdésemet 2020.06.06-án tettem fel, arra máig nem kaptam választ.
Én nem sürgetem igazán (…jól tudom, hogy rengeteg a dolga), és nem vagyok türelmetlen sem, de azért a kérdés feltétele óta már majdnem három hónap telt el.
Ha nem akar nekem és főleg nem akar ilyen, és hasonló kérésekre válaszolni, akkor erről szíveskedjék tájékoztatni és akkor nem zavarom többé !
Ha nem akar nekem nyilvánosan, ezen az oldalon válaszolni, kérem használja az e-mail címemet, és akkor csak én látom majd a válaszát, tehát nyugodtan lemondhatja a velem való kapcsolatot úgy, hogy azt más nem látja.
Tisztelettel:
Pintér János
Pintér János
Tisztelt Mozsgai Úr !
Én persze (.miközben) nem sürgetem, hiszen jól látom, hogy most rengeteg dolga van, azonban előző kérdéseim (…melyet pontosan egy hónappal ez előtt 2020.06.06-án tettem fel, lassan aktualitásukat vesztik.)
Napi rendszerességgel figyelem az Önök tevékenységét.
Attila egy csacsi, hogy kiszállt Önöktől.
Tisztelettel:
Pintér János
Tamás Vörös
Tisztelt Mozsgai úr!
Gratulálok a gazdaságukhoz, nagyon szuper amit megvalósítottak.
Én most vágtam bele a hízómarha tartás a 4 bikaborjúval és 3 fiatal üszővel. A bikákat csak azért, hogy jövőre legyen belőle egy kis pénz is. A kérdésem az lenne, hogy mennyi ideig tartható legelőn együtt a bikák, hogy ne legyen köztük probléma.
Koszonettel: Vörös Tamás
Mozsi
Sajnos nem igazán értem a kérdést. A vikákat az üszőkkel 8 hónapos korukig kehet tartani. 9-10 hónaposan már ivarérettek. A bikákat egymás közott bármeddig, a rangsort kialakítják, utána békében megvannak.
Tamás Vörös
Köszönöm szépen a választ.
Pintér János
Tisztelt Mozsgai úr! Nagy sajnálattal vettük tudomásul, hogy vakakik megirigyelték az Önök facebook-kapcsolatát a szimpatizánsokkal, és elpusztították azt. …Micsoda szemét, szívtelen barmok vannak, akiknek nem tesztik egy békés politika mentes gazdaság kapcsolata a külvilággal és belepancsolnak, csak az árrás szándékával, mert hasznuk az nem volt belőle. A Jó Isten büntesse meg Őket! Nos, kérdezem azt többünk nevében, hogy a fecebook kapcsolat várhatóan helyre áll-e valamikor, vagy le kell erről mondanunk végleg?
Mozsi
Tisztelt Pintér Úr!
Sajnos a régi oldalunkat nem sikerült visszaszereznünk, így új oldalt indítottunk, melyet itt érhetnek el:
http://www.fb.com/Mozsi.Major
Üdvözlettel,
Mozsi és Lilla