Egy súlyos sántaság anatómiája

Mint tudjátok, törzskönyves állománnyal dolgozunk, így minden egyes, továbbtenyésztésre kiválasztott állatunk kiemelt értéket képvisel. Nem csak piaci értékben, hanem kötődünk is hozzá, így minden betegség, sérülés komoly aggódást vált ki belőlünk.

Minap egyik pillanatról a másikra lesérült egy áprilisi értékesítésre felkészített éves üszőnk. Teljesen kézszelíd, értékes állatunk.

A jobb hátsó lábára lesántult. A sántaság olyan mértékű volt, hogy a sérült lábat képtelen volt terhelni, gyakorlatilag háromlábú lett egyik pillanatról a másikra. Így alapos vizsgálatba kezdtünk az okokat illetően. Ennek a történetét és konklúzióját írom le ebben a cikkben.

A cikk egyeseket megbotránkoztató, véres, anatómiai boncolásról készített fotókat és videókat is tartalmaz a tudományos elemzés céljából, így kérem, aki nem kíván ilyen felvételeket látni, ne klikkeljen a további tartalomhoz!

Mivel nem láttuk mi történt az üszővel, a sántaság észlelését követően azonnal megpróbáltunk segíteni rajta. Elsőként a talpat vizsgáltuk át és a patafelek közötti érzékeny bőrfelületet. Azt gondoltuk, hogy akáctüskébe léphetett. Azonban nem találtunk semmit ezeken a helyeken, és külsérelmi nyomot sem. Átvizsgálva a teljes lábat, szintén semmi külső sérülést nem tapasztaltunk. Az üszőt a többiektől különválasztva hívtuk az állatorvosunkat, mivel tanácstalanok voltunk az okokat illetően.

Dr. Damacz Kornél látja el a hatósági és eseti állatorvosi teendőket a Mozsi Majorban. Kiérkezését követően átvizsgálta az üsző lábát. Úgy találta, hogy a csánk felett, a sarokcsonthoz ízesülő achilles ín teljesen le van lazulva, így az ínszalag szakadását diagnosztizálta.

Mivel nagy értékű tenyészállatról van szó – 450-480 ezer Ft nettó értékről beszélünk az éves üsző esetében – azonnal megoldást próbáltunk keresni a problémára. Felmerült a műtét lehetősége. A nagytestű haszonállatok (szarvasmarha, ló) csánk és térdműtéteit Kaposváron és Üllőn végzik hazánkban – legalábbis erről van tudomásunk. A két kórházzal felvéve a kapcsolatot, nem sok jó hírt kaptunk, de elsőként a pontos diagnózist szerették volna felállítani.

Így kérték, készítsünk videót az üsző járásáról, és végezzünk el bizonyos gyakorlatot a láb mozgatására, hogy pontosan beazonosítsuk a sérülés jellegét. Ugyanis a csánk sérülése többféle lehet.

A járatást követően egy végtag mozgatási kísérlettel meg lehet állapítani, hogy a csánk külső, vagy belső oldalán történt ínszalag sérülés. Ennek a módja, hogy az állatot nyakfogóban rögzítjük, majd a sérült lábat megpróbáljuk hátrafelé kinyújtani. Amennyiben a láb a nyújtás során egy bizonyos pont után „átesik” azaz a csánk normálisnál tovább nyújtható, közel 180 fokos szögig, akkor a lábszár és lábközépcsontot összekötő elülső inszalag sérülhetett. Ebben az esetben Peroneus Tercius nevű ínszalag szakadásáról beszélhetünk, melynek az a szerepe, hogy a lábszár és a lábközépcsont által bezárt természetes szöget biztosítsa és elősegítse ennek a szögnek a zárását, azaz a csánk hajlítását.

Ha ez a terület sérült, az állat lábát mindössze időlegesen sínbe kell tenni és az állatot egyedi boxba zárva pihentetni. A természetes állásszög fixálása és a pihentetés hatására az inszalag újra letapad és az állat gyógyul.

Ennek a sérülésnek az esélye miatt el is végeztük a szükséges vizsgálatot, melyről videót is készítettünk:

Sajnos a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a kisebb és egyszerűbben kezelhető sérülést kizárhatjuk, súlyosabb esettel állunk szemben. Így igazoltnak tűnt Damacz doktor diagnózisa, melyet a következő vizsgálat is megerősített:

Lássuk mi is ez a diagnózis, mi történhetett az üszőnk lábával.

Vizsgáljuk meg tehát a hátulsó izomköteg és ínszalagok felépítését, mely valójában az emberi vádlinak feleltethető meg:

A fenti kép bal oldali ábráján látható a normális lábtartás, melyet két fő izomköteg szabályoz: A Gastrocnemeus a combcsonton ízesül és a sarokcsonton végződik. Így a lábközépcsont lefelé feszítésével tartja a hátsó lábakra nehezedő testsúlyt. Emellett a talajtól való elrugaszkodásért, végső soron a járásért, futásért felel. A másik izom a Superficial Digital Flexor mely a lábszárcsonton indul és hosszú inszalagban áthalad a sarokcsont porcfelületén és a lábujjban végződik. Ez felel a lábujj – marhánál a csűd hajlításáért.

A középső ábra mutatja, hogy mi történik akkor, ha a Gastrocnemeus elszakad. A láb teherbíró képessége megszűnik és a Superficial Digital Flexor túlsúlya miatt a lábujj bezáródik a lábközépcsonthoz. Magyarul „spiccben” áll a marha körme.

A jobb oldali ábra azt az esetet mutatja, mikor mindkét ínszalag elszakad, így a lábnak nem csak a teherhordó képessége, hanem a tónusa is összeomlik. Ekkor az állat képtelen a lábával bármilyen ellenállást kifejteni a talajra. A köröm is teljesen ellazul, hiszen megszűnik a feszítő erő.

Ha emlékszünk (ha nem akkor görgessünk a cikk elejére), az első fotón jól látható az üsző középső ábra szerinti testtartása. Emellett a 2. sz. videón jól látható, a sarokcsont feletti ínköteg ellazulása, mely normál lábállásnál utal a Gastrocnemeus szakadására.

A műtéti lehetőségeket átvizsgálva kiderült, hogy kizárólag Üllőn (tőlünk 250km-re) tudnánk megműttetni. A költsége több százezer forintos tétel és igen hosszú folyamat a gyógyulás. Ami ráadásul eléggé kockázatossá teszi, az az altatás és a műtétet követő három hét gipsz. A gipszelés alatt még patikakörülmények között is felléphetnek komplikációk, fertőződések, ami miatt a gipsz idő előtti eltávolítása, cseréje is szóba jöhet. A három hét gipszelést követi egy 5 hetes fáslizási időszak, mely megintcsak patika-steril környezetet igényel.

A statisztikák szerint, a legnagyobb gondoskodás mellett is 61% a komplikációs arány.

A fentieket figyelembe véve úgy döntöttem, hogy nem hagyom szenvedni tovább az üszőt, így helyben kábításra és vágásra került.

A vágás során feltárhattuk a sérült lábszakaszt és lehetőség nyílt megvizsgálni a diagnózis helyességét.

További érdekesség, hogy az egészséges láb csánkja is gyulladási tüneteket mutatott a nagyobb, egy lábra eső terhelés miatt, pedig a sántaság észlelésétől számított második napon már vágásra került az üsző.

A sérült csánk alapos vizsgálata során feltártam a sérült ínszalagot és sarokcsontot.

Végső konklúzió

A sérülést igen erős behatás okozhatta. Valószínűleg játék közben erősen belerúghatott az istállóépület oszlopába, és ennek hatására nem csonttörés, hanem teljes felületen a sarokcsont porcleválása következett be.

Bár nagyon sajnáltuk, hiszen egy igen kezes, nagy értékű, szép üszőnk volt, a műtéttel való kezelés a borsos ár mellett igen komplikált lett volna és nagyon kis százalék esély lett volna a felépülésre. Így helyesnek bizonyult az a döntés, hogy az üsző kerüljön vágásra, ezzel megkímélve a további szenvedéstől és mentve a gazdasági értékéből.

Végső soron Damacz doktor diagnózisa a vágást és feltárást követően igazolásra került.

A fenti cikket abból a célból írtam, hogy hasonló esetben megalapozott, körültekintő döntést hozhasson a gazda, akinek hasonlóan járt valamelyik állata. Persze minden döntést megelőzően hívjunk állatorvost!